Beth Fremont és Jennifer Scribner-Snyder tisztában van vele, hogy valaki olvassa az e-mailjeiket. Ez ugyanis a szabály a lapkiadónál, ahol dolgoznak. Ám a lányok nem tudják komolyan venni a dolgot. Vicces, szabadszájú leveleikben részletesen megbeszélik a magánéletüket. Lincoln O’Neill nem is érti, hogy került ide, ebbe az állásba, ahol az a dolga, hogy mások e-mailjeit olvasgassa. Amikor jelentkezett internetbiztonságisnak, egészen másra számított. Amikor Lincoln elkezdi olvasni Beth és Jennifer le
1962 júliusában egy fiatal szerelmespár az esküvője napján megérkezik egy tengerparti hotelbe. Minden tökéletesnek látszik – a kilátás, a pazar vacsora, a finom bor –, a fiú nem sejti, hogy a lány szörnyű titkot hordoz. Mindketten félnek a közelgő nászéjszakával kapcsolatos érzéseikről beszélni, és egyikük sem tudja még, hogy e néhány óra történései egész életükben kísérteni fogják őket… Ian McEwan regénye egyszerre korrajz és pszichológiai látlelet, félelmetes tanúságtétele annak, hogyan hatja át
Siem Sigeriust, a nagy ívű holland regény kulcsfiguráját nehezen lehetne másként leírni, mint az élet császáraként: elismert matematikus és volt dzsúdóbajnok, egyetemi rektor, aki szerető családban neveli felesége előző házasságából származó csodálatos lányait. Csak kevesen tudják, hogy vér szerinti fia gyilkosságért ül börtönben, és még kevesebben, hogy imádott mostohalánya, Joni a barátjával együtt pornóoldalt üzemeltet, melyből hatalmas titkos bevételre tesz szert a pár. Nem sokkal oktatási miniszte
Fiona Maye felsőbírósági bíró, szakterülete a családjog. A közmegítélés szerint ő az ítélethozatal Mozartja. Ezúttal azonban karrierje legnehezebb ügyével szembesül: a szó szoros értelmében élet és halál között kell döntenie egy tizenhét éves fiú kapcsán. A fiú Jehova tanúi közé tartozik, akik elutasítják a vérátömlesztést, ám neki most súlyos, de gyógyítható leukémiája miatt transzfúzióra lenne szüksége. Fiona Maye döntése végzetes és irányíthatatlan folyamatokat indít útjára: benne rég elfeledett érzése
Egy sokkoló terrortámadás az első jel. A második egy brutális gyilkosság, ahogy a harmadik és a negyedik is. Végül már az FBI és a hadsereg is beszáll a különös hajtóvadászatba, az események azonban egyre zavarbaejtőbb fordulatokat vesznek. Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy a világon semmi nem az, aminek látszik. A valóság szövetén keletkező seb nem hiba, hanem esély, a helyzet kulcsa pedig nem valami titokzatos ERŐ, hanem egy számítógépes játék: a MyWords. Egyszerűnek tűnő kérdés állja el a megértés út
Hogyan írjuk le a vér színét, ha még sosem láttunk pirosat? Milyen lehet egy borospohár alakja, amit megérinteni nem tudunk, csak a csendülését halljuk? Mintha egy vak ember beszélne a világról. Ian McEwan új regényének narrátora egy magzat a méhben. A szituáció pedig a leghíresebb Shakespeare-drámák világát idézi. A magzat felfedezi ugyanis, hogy anyja – apja testvérének segítségével – gyilkosságra készül. Mit tehet ilyen esetben egy kiszolgáltatott, még nem is egészen evilági lény? Az események feltartó
Három férfi és egy halott nő. Valamint a sors – vagy az emberi psziché – kiszámíthatatlan bakugrásai. A három szerető Molly Lane temetésén találkozik egymással. A köztük lévő törékeny status quo a nő halálával szilánkjaira hull. Különös szövetségek és érdekkapcsolatok szövődnek, amelyeknek hátterében önzés, tehetetlenség és gyilkos indulat gomolyog. Végül egy amszterdami utazás lebbenti fel a fátylat az összes titokról… „Tizennégy regény, három novelláskötet és egyéb színpadi, illetve televíziós művek
Ki hallott már a vadászrepülőről, ami olyan gyors volt, hogy lelőtte saját magát? Vagy az emberről, aki miatt lecserélték a világ összes rulettkerekét? Esetleg a földkerekség legbizarrabb városáról, ahol évek óta tök üresen állnak a húszsávos autópályák? A könyvben közel 300 oldalon át sorakoznak ilyen izgalmas sztorik, és mindenki tanulhat belőle olyasvalamit, amitől igazi észkombájnnak érezheti magát.
Tisza Kata ebben a rendhagyó kötetében egyszerre a szakember és az érintett szempontjából szedi darabjaira a kodependencia, vagyis a társ- és kapcsolati függőségek sokszor igen kaotikus és összetett fogalomrendszerét, motívumait, hogy a végén, szokás szerint, egy tiszta érzelmi térképet és hozzá szabadulólevelet is kaphassunk. Ezúttal a főhős férfi, Szakáll Péter, egy kapcsolatfüggőségekkel foglalkozó, maga is felépülő függő terapeuta, akinek egy teljes munkahetét s az ő igen sokféle, fiktív, mégis hasonl
Beleolvasok A világ suttogása indiai útirajz, esszé, történelem és filozófia egyszerre − könnyed, szórakoztató formában. Almeida Faria, miután Mumbaítól Goán át Keraláig végiglátogatja a volt portugál gyarmatokat (vagyis ami templomok, erődök, nevek vagy ételek formájában 500 év elteltével megmaradt belőlük), útinaplójára felfűzött gondolatain keresztül vezeti be az olvasót „Portugál India” múltjába és jelenébe. Amikor Vasco da Gama 1498-ban tengeri úton eljutott Indiába, egész Európa előtt nyílt meg
Beleolvasok Földvári-Oláh Csaba rendszerint egy feladvány megfejtése, egy rejtély köré építi fel az írásait. Negyedik regénye, az Apály női főszereplője megmagyarázhatatlan módon hisz abban, hogy volt férje, aki sokat jelentett számára, nem halt meg néhány hónapja a világ másik felén, nem az ő holttestét találták meg. Krisztina elutazik az iraki Kurdisztánba, hogy választ kapjon a kérdéseire. Valójában egy pszichotripre indul – ahogyan ezt Földvári-Oláh hősei tenni szokták –, és útja sok-sok felismerésen
Beleolvasok 1994 áprilisában járunk, a ruandai népirtás idején. David, egy svájci segélyszervezet munkatársa Kigaliban marad. Elrejtőzik a házában száz napra, és várja a híreket a gyönyörű Agathéról, egy helyi hivatalnok lányáról, aki a szeretője. Azután a keresésére indul, hogy testközelből átélje, hogyan válik pokollá az ország. Lukas Bärfuss pontosan és részletgazdagon ábrázolja a ruandai történelem sötét fejezetét. Kíméletlen őszinteséggel szól azokról az emberekről, akik segítő szándékukkal hozzá
Beleolvasok „Aki megnyeri a partit, még nem biztos, hogy jól játszott. Csak abban lehet biztos, hogy elkerült egy döntő hibát, amelyet az ellenfél kihasználhatott volna.” Egy kétszemélyes játékot, szerelmi játszmát követhetünk a végkifejletig Temesi Ferenc Királyáldozat című regényének lapjain. A lány mindössze tizenhét éves, a férfi a negyvenedikben jár. Huszonhárom év választja el egymástól Villám Verát és Tamási Gábort, amikor kezdetét veszi élet-halál harcuk. Gyötrő-vívódó viszonyukat – és ált
William Shakespeare két – kötetünkben közölt – színdarabja az erőszakos politikai hatalomszerzés és hatalomgyakorlás kérdései köré épül. Máig ható érvénnyel vetít elénk alapvető dilemmákat. A Julius Caesarban például ilyeneket: Szabad-e megölni a feltételezett zsarnokot? Berendezhető-e igazságos hatalom egy gyilkosság árnyékában? Hogyan sorvad szét a Tett végrehajtása után az eredeti egyetértés? Megvéd-e a köztársasági eszme a folyton kiújuló egyeduralmi rögeszmétől? A Macbethben pedig ilyeneket: Megéri-e
Erika Kohut, a zongoratanárnő kettesben él anyjával, aki zongoraművésznek szánta, és rákényszerítette, hogy minden egyéb vágyát a karriernek rendelje alá. Az elszigeteltség és az érzelmi megnyomorítottság miatt a nő képtelen rátalálni szexuális identitására. Amikor viszonyt kezd az egyik tanítványával, rájön, hogy már csak a szenvedésben és a büntetésben tudja megélni a kéjt. „Az idő múlik, mi pedig múlunk vele. A sajtbúra üvege alatt összezárva egymással, Erika és a mama. A búra csak akkor emelkedik f