A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb évszázada – a véres század az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság előrehaladásának köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? 1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan „globalizált” volt, mint manapság. Az emberek mind
A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb évszázada – a véres század az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság előrehaladásának köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? 1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan „globalizált” volt, mint manapság. Az emberek minde
Az ókori Babilontól egészen napjaink Hongkongjáig a hitelezés fejlődése éppen olyan fontos szerepet játszik a társadalom felemelkedésében, mint bármelyik technológiai újítás. Az olasz reneszánsz tündöklésének anyagi hátterét a bankok teremtették meg, a kötvénypiacok pedig a hétéves háborútól kezdve az amerikai polgárháborúig számos konfliktus döntő tényezőivé váltak. Niall Ferguson a rá jellemző lelkesedéssel és közérthetőséggel magyarázza el az olvasó számára, hogy a francia forradalom okait miért abban
A magyar olvasók előtt is ismert brit történész új munkájában leírja a világ és a történelem menetét befolyásoló globális hálózatok lényegét, melyek a hatalom megszerzésében és megtartásában mindig is óriási jelentőséggel bírtak. Míg a 18. századi misztikus illuminátusok meglepően hatástalan hálózatot építettek ki – bár az azóta is az összeesküvés-elméletek középpontjában áll –, addig a 20. században a Cambridge Egyetemen döbbenetesen hatékony szovjet kémhálózat működött… Ferguson egyaránt képes jó sztori
A BESTSELLER 3. KIADÁSA! Ha 1411-ben körbeutazhattuk volna a földet, leginkább talán a Kelet pezsgő civilizációi nyűgöztek volna le bennünket. A Mingek Pekingjében éppen a Tiltott Város építése zajlott, a Közel-Keleten pedig az oszmánok egyre inkább körbezárták Konstantinápolyt. Ezzel szemben Anglia egy pestistől és állandó háborúktól sújtott, elmaradott térségnek tűnt volna, szörnyű higiéniai viszonyokkal. A többi civódó nyugat-európai királyság – Aragónia, Kasztília, Franciaország, Portugália és S
A katasztrófákat természetükből adódóan nehéz megjósolni. Egy-egy katasztrófa bekövetkeztekor azonban nem árt felkészültebbnek lennünk, mint annak idején a rómaiak voltak a Vezúv kitörésekor, vagy a középkori britek a pestis idején. Végül is ma már fel vagyunk vértezve a tudomány eredményeivel. Ennek ellenére 2020-ban a Kínából érkező új vírussal szemben számos fejlett nyugati ország nem tudott hatékonyan fellépni. Vajon miért? A Végzet számos diszciplína eredményeire építve nem csupán történelmi áttekin