Mitől „működik” jól a politika? Milyen intézmények szükségesek ahhoz, hogy a kormányzati döntések valóban a választók érdekeit szolgálják? Hogyan alakíthatók ki olyan ösztönzési mechanizmusok, amelyek biztosítják a politikai elszámoltathatóságot? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kísérel meg választ adni Timothy Besley könyve, amelyet sokan az új politikai gazdaságtan egyik legjobb összefoglaló munkájának tartanak.
A kötet a Besley által megtartott Lindahl-előadássorozat anyagát foglalja össze, amely bemutatja, hogy milyen válaszokat kínál a közgazdaságtan és a politikatudomány a fenti kérdésekre. A szerző egyszerű modellek alapján felvázolja, hogy melyek azok a kritikus intézményi korlátok, amelyek meggátolják a hatékony közpolitikai döntések meghozatalát és elsősorban a kompetens politikai vezetők kiválasztását.
Timothy Besley a London School of Economics egyetemi professzora, emellett több tudományos kutatóintézet tagja. Évekig dolgozott a Bank of England főtanácsadójaként, és 2010-ben ő volt az Európai Közgazdaság-tudományi Társaság megválasztott elnöke. Számos tanulmánya jelent meg vezető közgazdaságtani és politikatudományi folyóiratokban. Főbb kutatási területei a politikai gazdaságtan, a fejlődő országok gazdaságtana és az adózás közgazdaságtana.
A Rajk László Szakkollégium 2009-ben választotta meg Timothy Besley-t a Neumann János-díjra. A díjazottat minden évben a kollégium tagsága választja meg azon kutatók közül, akik munkásságukkal jelentős hatást gyakoroltak a diákok szakmai érdeklődésére.
A korábbi díjazottak közé tartozik többek között John Harsanyi, Oliver Williamson, Gary Becker és Daron Acemoglu.
Lapozzon bele a könyvbe!
Tartalom
Copyright oldal
Előszó
Versengő nézetek a kormányzatról
A Szerző figyeli a híreket, olvassa az újságokat, és ugyanúgy, mint bármelyikünk, el is gondolkodik a látottakon, hallottakon. A rendszerváltoztatás utáni politikai közéletről ugyanúgy véleményt mond, mint a reklámokról és a szórakoztatóiparról; a szabadság, egyenlőség, testvériség elvének mai érvényességéről és a közbiztonságról; a szerződéses katonaságról és utazásairól. Semmi sem kerüli el boncoló figyelmét. A mai megosztott országban tud semleges maradni, aki végre a tanulságokat firtatja; világ
Ez a könyv igazi politikai csemege minden részletében, és persze akár heves vitákat is kiválthat, amennyiben megkérdőjelezzük a szerző állításait, de a leírt eseményekbe való betekintéssel mindenképpen jobban megérthetjük, hogy a demokratikus törekvések miként oldották fel fokozatosan az egypárti rendszer megmerevedett kereteit… Berecz János 1930. szeptember 18-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ibrányban. Elhunyt: 2022. július 7. (91 évesen.) 1950-ben kezdte tanulmányait a debreceni Kos
„Szeles Nóra értékes és nagyon érdekes könyvet írt a magyar tőzsdevilág felélesztéséről, fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. A szerző tőkepiaci szakértő, aki járatos a tőzsdei műveletekben, amiket széles olvasóközönség számára tesz érthetővé. A könyv értékét fokozza, hogy az eseményeket beleilleszti az ország politikai és gazdasági fejlődésébe. Ez a könyv hosszú ideig kötelező olvasmánya lesz mindazoknak, akik közelről vagy távolról tájékozódni akarnak a magyar tőzsde világáról.‟ Lámfalussy Sándor,
Ivánfy Jaksity György pimaszul humoros és egyben irgalmatlanul merész – ha tetszik: eretnek – vállalkozásba fogott. Mert ez a regény arról szól, hogy a világtörténelem felettébb kínos tapasztalatai alapján sajnos nem lehet – legalábbis racionális megközelítésben nem – kizárólagos a Biblia két könyvének eszmerendszere, hiszen a világ nem úgy működik, ahogy azt Mózes – az Atyaúristen útmutatása alapján – kőtáblákba véste, de úgy sem, sajnos, ahogy a Messiás, Jézus elképzelte. Totális és globális csődhely
Mark Twain görbe tükröt tart elénk humoros írásaiban. A címadó novella A lóvá tett város, melyben egy tisztességére és becsületességére büszke, de valójában a többihez hasonlóan képmutató és önhitt kisváros lakóit szedi rá egy bosszúra vágyó idegen. Arannyal teli zsákot ajánl egykori jótevőjének, akinek azonban bizonyítania kell, hogy ő érdemli meg a jutalmat… A lóvá tett város az Alinea Kiadó Klasszik sorozatának harmadik kötete, amely Mark Twain 12 klasszikus novellájának felújított fordítását
Felelevenednek előttünk a kádári korszak ismert személyiségei, Biszku Bélától Komócsin Zoltánon, Péter Jánoson, Münnich Ferencen keresztül Aczél Györgyig, Horn Gyuláig. Berecz János 1930. szeptember 18-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ibrányban. Elhunyt: 2022. július 7. (91 évesen.) 1950-ben kezdte tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd egy év múlva a budapesti Lenin Intézet hallgatója volt, ahol 1955-ben végzett. 1963-1966 között az SZKP Központi Bizottságának
Részlet a könyvből: A „szülészeti kémek” Nem egy szakma volt, de sokan művelték. Mondhatjuk talán azt is, hogy más királyi udvarokban egyfajta „önvédelmi” tevékenységként fogták fel. A „kémek” a legtöbbször követek voltak, akik valamilyen más, hivatalos ügyben érkeztek, de ez csak ürügy volt. Jöhetett a kém kereskedőnek álcázva, de lehetett éppenséggel egy utazgató, magas rangú egyházi személy, akár püspök is. A kém a helyszínen adatokat kezdett gyűjteni. Ha képes volt rá, megkereste azokat a bábáka
Az ifjak arra kíváncsiak, hogy milyen társadalomban éltek fiatalon a szüleik, a nagyszüleik, akiket szeretnek és becsülnek. A médiában ugyanis rendszeresen nyakon öntik őket, ha akarják, ha nem, a Trianoni traumával, és a Kádár-rendszer szidalmazásával, ami kétségtelenül zsákutca. Akiket viszont nem csak az egyoldalú információk érdekelnek, hanem más emberek tapasztalataira, véleményére is kíváncsiak, azoknak természetesen nagyon örülök, ha meghallgatnak és elolvassák a könyveimet. Berecz János 1
A könyv írója egy kis bükki faluban élte zárkózott, de boldog életét, amikor hirtelen minden megváltozott. Családjával a világ egyik legnagyobb és legnépesebb városába, Sanghajba kellett költöznie egy teljesen idegen kultúra ölelésébe. A szerző izgalmas önéletrajzi művéből megismerhetjük a kínai emberek és egy kínai nagyváros mindennapi életét. A könyv kedves világa, humoros hangvétele és hitelessége miatt nagyszerű olvasmány az ázsiai kultúra iránt érdeklődők számára. - Hat éven át dolgoztam politikai na
Világunkat a stabilitás és dinamizmus iránti párhuzamos igény hatja át. Stabilitás és dinamizmus mutatkozik meg egy örvénynél is, ahol a tölcsér alakja addig stabil, amíg a dinamikus vízáramlás biztosítja azt. A gazdasági-társadalmi fejlődés is addig lehet fenntartható, amíg a dinamikus innovációs tevékenységet a piac és az állam szimbiózisa biztosítja. Az államnak fiskális értelemben mindenképp fenntarthatónak kell lennie ahhoz, hogy e támogató funkcióját betölthesse. Ha viszont nem fenntartható, akkor k
A Pulitzer-díjjal kitüntetett nagyszerű amerikai újságíró, Michael D'Antonio nagy fába vágta a fejszéjét, amikor elkészítette napjaink legismertebb emberének, az amerikai politikai rendszert a feje tetejére állító Donald Trumpnak részletes, elképesztő titkokkal és leleplezésekkel teli életrajzát. Trumpot ma már senkinek se kell bemutatni. Ez az elképesztően sikeres, rámenős, lehengerlő stílusú, látszólag megrendíthetetlen férfi a New York-i ingatlanpiacon lett először milliomos, majd milliárdos. Nagyon
Mihail Bulgakov Kutyaszív című kisregényében Preobrazsenszkij professzor, a szervátültetések szaktekintélye szokatlan kísérletre vállalkozik, de az utcáról megmentett kutyán elvégzett operáció meglepő bonyodalmakat okoz – miközben az 1920-as évek Moszkvájában zajló történelmi kísérlet is folyamatosan abszurd helyzeteket szül. „Az embertelenség és az ostobaság elleni tiltakozás a végkicsengése ennek a briliánsan megírt, szatirikus alkotásnak.” (a művet színpadra állító Csíky Gergely Színház ismertetőjé
Részlet a könyvből: Kezdet és zűrzavar. Tudjuk már, hogy Magyarország 1541-ben, amikor a török elfoglalta Buda várát, majd az ezt következő években is nagy káoszban élt. A törökök ekkor is, azután is Erdélyt, mint „önálló államot” a saját kreatúrájuknak tartották. II. (Nagy) Szulejmán szultán eleve meg is írta egyik levelében, hogy Erdély „az ő sajátja” – értsd: az ő országa, az ő földje –, birtokolt tartománya, birodalmának a része. A szultán magabiztos kijelentése mögött azonban egyfajta politikai
Részlet a könyvből: A „fiúsítás” csapdái Nemcsak a királyi, de és főleg a nemesi családokban is sok gondot okozhatott akkoriban a „fiúsítás” szokása. Megesett ugyanis, hogy férfiágon kihalt volna egyik-másik (nagy) birtokos család, mert az utolsóként elhunyt úrnak nem maradt fia, csak egy vagy több lánya. Ilyenkor az lett volna az ésszerű, ha a lányok öröklik a birtokokat. Igen ám, de több csapda is leselkedett itt, mondhatni, több aknát ástak el a korábbi évszázadok törvényhozói. Az egyik a
Garas Dezső színpadon és filmvásznon játszott szerepeit, alakját, hangját, mozdulatait nem nehéz felidézni. Azt azonban, hogy ki volt valójában Garas Dezső, aki (1934. december 9-én született és 2011. december 30-án hunyt el), már jóval kevesebben tudnák felsorolni. Részben ezt a hiányosságot kívánja pótolni ez a kötet, amelyben a szerzők „négy felvonásban” próbálják bemutatni Garas Dezső titkait. Molnár Gál Péter az iskolaévektől kezdve tekinti át színházi pályáját, szerepről szerepre haladva, mind