KARL MAY - A sziklavár I.

KARL MAY - A sziklavár I.

Gátlástalan, emberi mivoltukból kivetkőzött gazfickók kivándorlókat toboroznak Európában és a gyors meggazdagodás ígéretével csábítják őket Amerikába, ahol ültetvényeken vagy bányákban dolgoznak majd. Még útiköltségeiket is megelőlegezik… Old Shatterhandnek is jól fizető, kényelmes állást kínálnak, de a felajánlott munkalehetőség gyanút kelt benne... Német telepesek egy csoportjával utazik nyugat felé. Hamarosan világossá válik előtte, hogy mindannyiukat ugyanaz az ember szerződtette, és próbálja meggyőzni honfitársait, hogy egy minden hájjal megkent emberkereskedő karmaiban vannak. Sikertelenül. Testvérével, Winnetouval a gazemberek nyomába ered. Feladatuk nehéz. Hogy lehetne megóvni a kivándorlókat s közben ártalmatlanná tenni a gonosztevőket, akiket a  terület két rivális indián törzse közül az egyik hathatósan támogat? Szövetségre lépnek a másikkal… Gyors egymásutánban következnek az események. Tanúi lehetünk egy indián törzsfőnök és egy kereskedő gyönyörű lánya közötti szerelem ébredésének,  majd megismerkedünk a bányával, ahol a bevándorlókat akartak rabszolgák módjára dolgoztatni.    Később is izgalmas kalandokban lesz részünk. Indián párharc, egy farm megtámadása és felégetése, végül egy ügyes cselvetés, amivel sikerül az egyik emberkereskedőt  fogságba ejteni. Erre aztán indián szövetségesei elpártolnak tőle. Galád terveit nem tudta valóra váltani. Hőseink a kivándorlókat Texasba kísérik, ahol később földet vásárolhatnak és békében munkához láthatnak saját gazdaságukban. Winnetou igaz barátja és testvére, Old Shatterhand kíséretében az apacsok törzséhez indul a Gila-folyó vidékére…

megvesz
Kutyaszív

Kutyaszív

Mihail Bulgakov Kutyaszív című kisregényében Preobrazsenszkij professzor, a szervátültetések szaktekintélye szokatlan kísérletre vállalkozik, de az utcáról megmentett kutyán elvégzett operáció meglepő bonyodalmakat okoz – miközben az 1920-as évek Moszkvájában zajló történelmi kísérlet is folyamatosan abszurd helyzeteket szül. „Az embertelenség és az ostobaság elleni tiltakozás a végkicsengése ennek a briliánsan megírt, szatirikus alkotásnak.”  (a művet színpadra állító Csíky Gergely Színház ismertetőjé

megvesz