Szilvamoly
(Grapholitha funebrana)
Magyarországon rendszeresen előforduló, évente háromnemzedékes kártevő. Elszaporodásának a száraz meleg időjárás kedvez.
Tápnövénye:
Elsősorban szilva, ringló, esetenként kökény, meggy, cseresznye, barack, dió, alma
Kártétele:
A hernyó a gyümölcsöt károsítja. A hernyó behatolását gombostűfejnyi berágási nyílás jelzi és ezeken a helyeken mézgásodhat a gyümölcs. A fertőzött gyümölcs korábban, többnyire foltosan színeződik és lehullik.
Életmódja:
A fiatal lárvák a fa kéregrepedéseiben szőtt gubókban telelnek át. Az első nemzedék rajzása április végén kezdődik. A második nemzedék június végétől, a harmadik július végétől kezd rajzani. A két utóbbi nyári rajzások összefonódhatnak. A lepkék hajnalban és reggel repülnek, a tojásaikat a gyümölcsökre helyezik.
Tanácsok a védekezéshez:
A védekezést a rajzáskezdettől számított három héten belül, illetve a tömeges rajzást követő 7-10 nap elteltével, a lárvák tömeges kikelésekor célszerű megkezdeni. A védekezés a rajzáscsúcs és a hernyók tömeges kikelése időszakában igazán hatékony.
Feromon csapdák kihelyezése:
Csapdák kihelyezése április végétől célszerű. A diszpenzereket és a ragasztós lapokat kb. 6-7 hetente cserélje, lehetőleg ne az ábra szerinti várható rajzáscsúcs közelében.
Ellenőrizze a csapdákat heti két alkalommal. Számolja össze az adott időszakban befogott molyok számát és jegyezze fel. Az adatokból látható a rajzásdinamika és meghatározható a beavatkozás ideje. Ha a csapda kevés molyt fog be a tapasztalati rajzáscsúcsok idején is, az kis fertőzöttségre utal. Ilyen esetben, kiskertekben néhány további csapda kihelyezésével a molyok befoghatók és a populáció permetezés nélkül is kontrolálható, így kímélhetjük környezetünket.
Almamoly (Cydia pomonella) Magyarországon rendszeresen előforduló, évente két nemzedékes kártevő. Tápnövénye: Alma, körte, birs, dió, mandula Kártétele: A gyümölcs belsejébe behatoló hernyó a magházat odvasítja ki, ürüléket és rágcsálási törmeléket hagyva maga után. Az alma és a körte „férgességét” szinte mindig neki köszönhetjük, csakúgy mint a diót feltörve, csak ürüléket és rágcsálékszemcséket találunk. Egy hernyó több gyümölcsöt is károsíthat. Életmódja:
Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) Magyarországon rendszeresen előforduló, veszélyes károsítónak minősülő, többnyire évente három esetleg négy nemzedékes kártevő. A negyedik, szeptemberben rajzó, áttelelő nemzedék kialakulása időjárásfüggő. Tápnövénye: Polifág kártevő, elsősorban alma, körte, birs, kajszi- és őszibarack, nektarin, cseresznye, meggy, szilva, ringló, mandulaalma Kártétele: Az első nemzedék hernyói a fiatal hajtások csúcsába hatolnak be, és a
Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) Magyarországon általánosan elterjedt, évente három nemzedékes veszélyes szőlőkártevő. Többnyire a nyerges szőlőmollyal együtt károsít. Báb alakban a szőlőtőkék kérge alatt telel át. Tápnövénye: Szőlő, esetenként egres, ribiszke Kártétele: Az első nemzedék hernyói a fürtök egyes részeit összeszőve a bimbókat, bogyókezdeményeket pusztítják el, s a fürt egyes részeinek teljes elhalását okozhatják. A második nemzedék hernyói az érő sz
Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) Magyarországon általánosan elterjedt, évente három nemzedékes veszélyes szőlőkártevő. Többnyire a nyerges szőlőmollyal együtt károsít. Báb alakban a szőlőtőkék kérge alatt telel át. Tápnövénye: Szőlő, esetenként egres, ribiszke Kártétele: Az első nemzedék hernyói a fürtök egyes részeit összeszőve a bimbókat, bogyókezdeményeket pusztítják el, s a fürt egyes részeinek teljes elhalását okozhatják. A második nemzedék hernyói az érő sz
Tápnövénye: A fajok a cseresznye és a meggy fő károsítói Kártétele: A gyümölcsben kikelő lárvák rágásukkal és ürülékükkel pépesítik, szennyezik a termést. A kifejlett lárva jellegzetes lyukat hagyva távozik a gyümölcsből Életmódja: A cseresznyelégy egész Európában elterjedt, a cseresznye és a meggy állandó és kitartó kártevője. Évente egy nemzedéke van, a rajzása májusban a legintenzívebb és július elejéig elhúzódhat. A keleti cseresznyelégy amerikai eredetű és 2006 óta egyre jobban terje
Cseresznyelégy, Keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi, Rhagoletis cingulata) Tápnövénye: A fajok a cseresznye és a meggy fő károsítói Kártétele: A gyümölcsben kikelő lárvák rágásukkal és ürülékükkel pépesítik, szennyezik a termést. A kifejlett lárva jellegzetes lyukat hagyva távozik a gyümölcsből Életmódja: A cseresznyelégy egész Európában elterjedt, a cseresznye és a meggy állandó és kitartó kártevője. Évente egy nemzedéke van, a rajzása májusban a l