Olivier Blanchard francia közgazdász, az MIT professzora, jelenleg az IMF vezető közgazdásza, számos díj és elismerés tulajdonosa. 2012-ben a Rajk László Szakkollégium Neumann János-díját kapta az egzakt társadalomtudományok területén meghatározó munkássága, elért eredményei és a kollégium diákjainak gondolkodására gyakorolt jelentős hatása miatt. A kötet ennek alkalmából készült, a szerző közgazdaságtudományi, elmélettörténeti, makroökonómiai modellezési és aktuális gazdaságpolitikai problémák területéről válogatott tanulmányait tartalmazza.
„Olivier Blanchard, miközben maximálisan törekszik higgadtságra, tárgyilagosságra, ott van a csatatéren. A roppant elméleti tudás gyakorlati érzékkel párosul. Vannak kutatókollégák, akik elvesznek valami részletkérdésben, mert szakmai kihívásnak érzik annak megoldását. Szerzőnk mentes ettől a veszélytől. Azok közé a közgazdásztudósok közé tartozik, aki ott tartja a kezét a gazdaság ütőerén. Mindig a legaktuálisabb témák felé fordul; azok a problémák izgatják, amelyek a társadalom számára is igazán relevánsak.” (Részlet Kornai János előszavából)
Lapozzon bele a könyvbe!
Copyright
Tartalom
Valahol Dél-Európában, egy modern nagyvárosban egy kísérteties társaság, a szürke urak csoportosulása hatalmába keríti az embereket, és arra ösztönzi őket, hogy takarékoskodjanak az idővel. De az idő maga az élet, és az élet a szívben lakozik. Minél inkább takarékoskodnak tehát az emberek vele, annál szegényebb, sivárabb és hidegebb lesz a jelenük, és annál idegenebbé válnak önmaguk számára is. Momo, ennek a történetnek borzas kis hősnője egyedül veszi fel a harcot a szürkék seregével, semmi más nem segít
Még tart a háború, amikor német foglyok végtelen oszlopa halálra vártan vánszorog az amerikai őrök felügyelete alatt a hadifogolytáborok egyike felé. Köztük találjuk a súlyosan sebesült Kuno von Dodenburg ezredest, a Wotan SS rohamezred parancsnokát is. Az ezredes már tudja, hogy vagy az egyre sürgetőbb orvosi ellátás hiánya vagy a szövetségesek bíróságának ítélete miatt, de számára nem csak a háborúnak, de az életnek is vége. Ettől függetlenül ő az, aki még tartja a lelket a többi fogolyban és nem engedi
„…csak úgy áradt belőle az elmondandó történet” „…a világirodalom egyik leglebilincselőbb, legszórakoztatóbb elbeszélője” (Hegedűs Géza) Guy de Maupassant (1850—1893) Flaubert tanítványa, a modern novella atyja. Történeteit finom irónia kíséri végig, legyen szó szerelmi viszonyokról vagy családi perpatvarról, hivatali vagy baráti tréfákról, a rangért és a pénzért való törtetésről, képmutatásról. Miközben a XIX. század utolsó évtizedeinek Párizsában vagy Normandiájában járunk, Maupassant kortal
Részlet a könyvből: Házasság a tizenkettedik században Összehasonlíthatatlanul más volt minden, mint manapság. Egyfelől a szokások egy része is másként alakult, vagy még nem alakult ki magyar földön. Másfelől az egyház, harmadrészről meg a világi törvények is hatást gyakoroltak erre a társadalmi intézményre. Akkoriban, nem sokkal korábban vált bevett szokássá az, hogy minden házasságot pap előtt kell megkötni, és csak azokat ismerte el az állam is. Ez egyben azt is jelzi, hogy a Magyar Királyság