Irodalom - Magyar irodalom - Regények

Annamari

Annamari

Berényi Anna közgazdász, Budapesten él férjével és két kamasz fiával. Rendhagyó fejlődésregénye olyan, akár egy jó beszélgetés: leülünk Annamari mellé, és csak órák múlva vesszük észre, hogy ott ragadtunk. És közben elmeséltük életünk nevezetesebb történeteit, a létezés kisebb-nagyobb kérdéseit boncolgattuk, és beavattuk egymást néhány titkunkba is, amelyeket jólesett végre megosztani valakivel. Ajánlók, interjúk, kritikák: Belépő

megvesz
Check-in

Check-in

Azt mondják, idegenben jövünk rá, kik is vagyunk valójában. Mélyen igaz ez Gerlóczy Márton legújabb regényére is, melyben a fiatal szerző külföldön átélt kalandjait írja le a tőle megszokott ironikus humorral. Miközben Los Angelesben próbál hamburgert szerezni, Bangkokban igyekszik lerázni egy kitartó prostit, taxisofőrökkel küzd Várnában, és ötven körüli jamaicai hippiknél vendégeskedik – Gerlóczy nemcsak négy kontinens tíz országát ismeri meg és ismerteti meg az olvasóval, hanem legalább ennyire magáról

megvesz
A házikedvenc

A házikedvenc

Egy varázslatos villában él Bori néni, az önző, csak a külsőségekkel foglalkozó öregasszony, aki pénzének számolgatásával és állandó udvarlóival szórakoztatja magát. A tetőtéri tündéri kis manzárd már egy ideje üresen áll, senki nem akarja kivenni: a pletykák szerint ugyanis, aki ide beköltözik, arra csúfos vég vár. Most mégis jelentkezik egy harminc körüli, gyámoltalan, kedves lány, Orsi, hogy cicájával, Rigóval együtt kivenné a lakást. Le is csap rá Bori néni, könnyen meggyőzi, hogy ezt a kis fészket n

megvesz
Apám darabokban

Apám darabokban

Száraz megeleveníti Trianont, a háborúkat, a kommunizmus legembertelenebb éveit, a börtönök világát és a Kádár-féle janus-arcú diktatúrát. Besúgók és forradalmárok, véletlenszerűen árulóvá vagy hőssé sodródott alakok, hastáncosnők és hithű pártasszonyok, „disszidensek” meg itthonmaradottak népesítik be e különleges hangulatú, már-már álomszerű világot. Pedig nem álmok szövedékében sodródunk, hanem a képtelen valóság tesz túl még az álmokon is. S ebben a világban nem lepődünk meg semmin sem: ha megjelenik

megvesz
Elvonókúra

Elvonókúra

Egy magyar pincér életének 12288. napján elutazik egy thai szigetre, hogy végre kipihenje magát és leszokjon az alkoholról. Útitársa, Márczy Lajos (A csemegepultos naplója, Check-in), napról napra dokumentálja titkos naplójában a pincér elvonókúráját, saját küzdelmét és a thai sziget valóságát: a kiábrándult helyieket és a nyugati világ dőzsölő hordáit; a görcsösen és kétségbeesetten nyugalmat és kalandot kereső nőket és férfiakat.  Az Elvonókúra a szerző első olyan regénye, amit mindvégig félmeztelenü

megvesz
Az Ezüst Macska

Az Ezüst Macska

Száraz Miklós György régóta várt, újból megjelenő regénye letűnt korok hangulatát idézi, s megeleveníti egy város, nevezetesen Selmecbánya mindennapjait. A sejtelmesen, parfümösen burjánzó könyv sorai közt Krúdy gordonkahangját hallani, történetei álomvilágban játszódnak. Minden csupa eleven pezsgés. Évszázadok vetülnek egymásra, mesébe illő figurák emléke merül fel a romladozó falak közt. Hajdanvolt események köré elevenedik az Ezüst Macska fogadó, szeretni való és esendő alakjaival. „Szokatlan, tobzó

megvesz
Por

Por

Temesi Ferenc Kossuth-díjas író Por című szótárregénye a modern magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye – az első megjelenés óta eltelt harminc évben klasszikussá érett, mégis megőrizte frissességét és izgalmasságát. Az írói szótár formájú regény mára legendássá vált helyszíne: Porlód. Az a város, ahol a „por” és a folyó elleni küzdelem rányomja a bélyegét a mindennapokra, és vastagon belepi vagy épp magával ragadja a lelkeket. Együtt kell élni az „elemekkel”, sőt meg kell tanulni szeretni őket. Főhős

megvesz
Osztozkodók

Osztozkodók

Mi történne, ha annyi pénzt nyernél a lottón, amennyit sohasem tudsz elkölteni? Képes lennél élvezni az életet, vagy válságba kerülnél, eszedet vesztenéd, tönkretennéd magad?  A történet csavaros, és a közhely ezúttal is bebizonyosodni látszik: a jó nem feltétlenül és kizárólag jó, a rossz nem mindig és csakis rossz. Minden ember jó és rossz elegye, és nem csak a belső küzdelemben, a gyöngeség és erő, a megalkuvás és tartás szüntelen harcában dől el, hogy végül milyen emberré leszünk, hanem a sorsunkba

megvesz
Nézd csak, itt egy japán! – Az Altató borítójának története

Nézd csak, itt egy japán! – Az Altató borítójának története

A közelmúlt egyik legnagyobb irodalmi és közönségsikere volt Gerlóczy Márton Altató című regénye. Az irodalomból és történelemből ismert Jékely-Áprily család nőtagjainak sorsát elmesélő mű gyönyörű borítója önmagában is számos titkot rejt: miként került a magyar író kapcsolatba egy csodabogár japán fotóssal, hogyan jutott el a szerző Japánba, miként jött a japán fotóművész Magyarországra, s milyen furcsa helyzetekbe keveredett az író-fotós páros Budapesten és Erdélyben. S emellett természetesen a Jékely

megvesz
Centrál

Centrál

A nagyon is mai történet egyik szereplője dúsgazdag, de kiégett ember, akit már nem elégít ki az éjszakai élet, valami másra, többre vágyik. Kapóra jön ehhez a történelemben jártas Krónikás ajánlata, aki ígéretéhez híven hitelesen, ám rendhagyó módon megeleveníti a millennium és a századforduló budapesti mulatóinak, kávéházainak mondén, bűnöktől sem mentes világát. Egy haláleset miatt a felügyelő olyannyira beleássa magát a történetbe, hogy idővel nem tud szabadulni sem a szereplőktől, sem a szerepektől

megvesz
A csemegepultos naplója (2. kiadás)

A csemegepultos naplója (2. kiadás)

„A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam. Két dolgot határoztam el. Egyedülálló leszek. Az egyedülállóak annyit kufircolnak, amennyit akarnak. Csemegepultos leszek. A piac az élet szinonimája. A csemegepultosok élnek. Emberek közt. Élő és holt szövetek, Lalikám, erről szól majd az élet.”  Gerlóczy Márton egyik legnagyobb erőssége, hogy a bennünket körülvevő hétköznapi világ abszurditását humorosan, ugyanakkor rendkívül érzékl

megvesz
49/49

49/49

Temesi regénye a szerelemérzés csodálatos hattyúdala – tele érzelemmel, indulattal, a veszteség és a beletörődés magasztosságával. „Már a történetünkbe is bele lehet szeretni. Valóban. A mi növögető, leheletünkkel simogatott, álmainkkal táplált, könnyeinkkel öntözött virágunk egyre szebb lesz” – írja Norvégiába szakadt kamaszkori szerelmének az idősödő író. Közel fél évszázad telt el azóta, hogy Ilona és Márk gimnazistaként egymásba szerettek, majd elsodródtak egymástól. Életük delén túl – megannyi csa

megvesz
A napok színe

A napok színe

Ahhoz nem férhet kétség, hogy a kilencvenes évek elején a Periszkóp volt Magyarország legfontosabb hetilapja. Sőt, jóval több volt annál: valódi szellemi műhely, közösség, baráti társaság -  olyan hely, ahol mindenki igazán otthon érezhette magát. Kár, hogy oly rövid ideig jelent meg. És főleg kár, hogy csak a szerző képzeletében létezett. Pedig micsoda figurák dolgoztak ott! Thewrewk Kálmán, a világfi hírében álló főszerkesztő és helyettese, a terminátor Ficsor Péter. Aztán a két lapszerkesztő, Bar

megvesz
Holnapra jobb lesz

Holnapra jobb lesz

A Vova – azaz Vorosilov – névre hallgató vaddisznó békésen szundikál az akáctelki kiskocsma előtti dagonyában, miközben a nagyföccsre betérő hajdani horthysta katonatiszt – aki mostanság inkább parkőrként keresi a kenyerét –, a szükség esetén besúgóként „munkát vállaló” kocsmáros, a helyi focicsapat nőcsábász üdvöskéje vagy a régi idők eleganciáját őrző ügyvéd úr vakargatja-simogatja szeretettel széles tokáját. A kocsma hálás közönsége mindeközben békés egyetértésben vesézi ki a dicsőségesen menetelő Herk

megvesz
Lovak a ködben

Lovak a ködben

Száraz Miklós György Lovak a ködben című nagyregénye egyszerre olvasható történelmi és szerelmes regényként, sőt akár esszéregényként is. Főhőse – és egyben narrátora –, Márta egyetemi tanulmányai miatt érkezik egy felvidéki kisvárosból a „magyarok fővárosába”, Budapestre. Úgy tűnhet, az ő néhány mozgalmas, bulikkal, izgalmas kirándulásokkal színesített diákévét beszéli el a könyv. Ám nem csak ezt! Hiszen Márta életén át- meg átvillan családjának története, bővebben a huszadik század magyar történelme is:

megvesz