Irodalom - Magyar irodalom - Regények

Üvegfal

Üvegfal

„Megőrültél, mondd, te nő?! Hogy engedheted, te, aki okos, szép, erős vagy? Ez a férfi kiszívja a véredet, az agyadat, a lelkedet, tudod-e még, ki vagy egyáltalán, és ki voltál? Menekülj!” Mondják ezt folyton a kívülről beszélők, akik látnak. De a nő belül van, és belülről minden más. És marad. Remél. Küzd. Hisz. Szeret. Függ. Védekezik. Bánt. És a férfi? Remél. Küzd. Hisz. Szeret. Függ. Birtokolni akar. De ki a vádlott, és ki a vádló? Ki a bántott, és ki a bántó? Ki hazudik és ki nem? Mindenki sérült,

megvesz
Richter – Richter Gedeon regényes életrajza

Richter – Richter Gedeon regényes életrajza

Amikor a valóság írja a regényt… Richter Gedeon egész életében csak épített, mindig a jobbításra és a tökéletesre törekedve. Soha nem adta fel a mások által reménytelennek ítélt terveit, és mindig bízott a jövőben. És hitt az emberi értelemben… Elbűvölő és szívfacsaró történet egy tehetséges ifjúról, aki képes volt megküzdeni a világgal, hogy megvalósítsa az álmait – s létrehozta a magyar gyógyszeripar bölcsőjét, a még életében világhírűvé lett Richter-gyárat. Berényi Anna gyermekkorától a haláláig kís

megvesz
Apám

Apám

A Kossuth-díjas író a rendszerváltás után több száz oldalas besúgói jelentéseken rágta át magát, hogy kiderítse apja sorsát, a valahai iskolaigazgató, aztán 56 után meghurcolt, és segédmunkássá „lefokozott”, majd tanítóvá „visszaemelt” id. Temesi Ferenc életének önmaga előtt sem ismert titkait. Miként vetették ki hálójukat a besúgóhálózatok az egyszerű kisemberre? S miért is kellett épp őt megfigyelni? „Mindössze” három bűne volt: magyar volt, és keresztény, ráadásul gerinces ember, aki visszautasította

megvesz
Pest

Pest

Nyelvi és kultúrtörténeti lelemények, különleges formai építkezés, számos szellemi kaland – mindezt megtalálja az olvasó a Kossuth-díjas Temesi Ferenc regénytrilógiájának zárókötetében. A szótárregény műfaját megteremtő Por, az egykoron az ÉV REGÉNYE címet elnyert Híd és a lezárást adó Pest a magyar irodalom korszakos alkotásai – egymással összefüggésben, de külön-külön is élvezetes olvasmányok. A vidékről fővárosba származott Tengődi Zoltán belakja, becsavarogja Budapestet, és párra talál. Egy ideig a

megvesz
Híd

Híd

A Kossuth-díjas író regényének nemcsak a címe, de kulcsmotívuma is a híd. A híd, mely összekötettést biztosít a múlt és a jelen között, s egyben a célba érés, a „valahova jutás” szimbóluma is. Temesi Ferenc klasszikussá nemesedett trilógiájának első regénye a szótárregény műfaját megteremtő Por volt. Ennek sajátos, önéletrajzi folytatása a Híd, illetve a harmadik kötet, a Pest. Temesi két szálon futó művében Tóth Pál 1890-től 1980-ig ívelő története és a huszonöt éves Zoltán István 1970-es évekbeli s

megvesz
Leonardo Ferrarija

Leonardo Ferrarija

Tengerész „egyedül élt, nem volt családja, barátja. A kávét forrón és cukor nélkül itta, nagyokat szívott a cigarettából, s a füst kanyargását figyelve, úgy döntött, hogy reggeli után leballag a folyóparti kocsmába, hiszen mégiscsak születésnapja van. A kocsmázást nagyon szerette. De nem az alkohol miatt, hanem a beszélgetésekért járt oda. Főként mesélni szeretett; távoli földrészekről, szigetekről, nagy utazásokról, a háborgó tengerről, különleges találkozásokról…” Tengerész a kocsmában időzik – soha

megvesz
Kékre szeretni

Kékre szeretni

Meghaladható-e vajon a sérült kötődésmintázat, amely összetéveszti a szeretetet a bántalmazással, és oly sok fájdalmat okoz, hogy belekékülünk, és ha meghaladható, akkor hogyan? A lélektan egyik örökérvényű kérdésére kutatja a kötet a választ. A szerző a tőle megszokott egyedi módon ötvözi a műfajokat, megalkotva így a feldolgozásregény terápiás irodalmát, amelyet elolvasva egy teljes gyógyulási folyamatot kísérhetünk végig egy abuzív viszonyból: kívülről, a szöveg mentén, és belülről, a saját életünkr

megvesz
Marokkóban a beteg párnája alá mindig tesznek tőrt

Marokkóban a beteg párnája alá mindig tesznek tőrt

Az ember olyan, mint a rugó: ha nagyon lenyomják, egyszer csak visszarúg. Azrael, ez a bibliai hangulatú névvel megáldott fiatalember azonban másféle jellem. Mindig mosolyog, lefegyverzően udvarias, nincsenek hátsó szándékai és született optimista. A világról vallott felfogását a bizalom tartja egyben. Igent már tud mondani, a nemet még meg kell tanulnia. Olyan fiú, aki többet is adna, mint amije van, ha volna kinek; akinek mindig szüksége lesz valakire, aki érzi azt, amit ő, és tudja azt, amit ő nem.

megvesz
Európa szimfónia

Európa szimfónia

Mi van, ha semmi sem az, aminek látszik, ha családtagok sem bízhatnak egymásban, mert titkokat hordoznak, és veszélyt jelentenek egymásra? Az Európa szimfónia az erdélyi román–magyar családban nevelkedő zenész fiú, András felnőtté válását mutatja be a hidegháború és a Securitate árnyékában, és egy határokon átívelő szerelem történetét Kolozsvár és Nyugat-Berlin között, ahol a fiatalok a ’68-as diákmozgalmak és a terrorizmus légkörében keresik saját útjukat. Új regényében, akárcsak a világsikert aratott

megvesz
Fikció 3. – Az út

Fikció 3. – Az út

„A dolgok egyféleképpen történhetnek, tudniillik úgy, ahogyan történtek.” A Fikció harmadik részének főhőse elbúcsúzik a katlantól, ahol túlélte az örvényt, és hazatér Magyarországra, hogy véget vessen kitalált történetének. Néhány nappal később elindul az úton, hogy találkozzon az apjával és közölje vele a hírt. Az út az életén vezet keresztül. Az utcákon, ahol együtt éltek, a környéken, ahová a szicíliai kisvárosból hazatért. A hír egyszerű: nem vagy az apám, ám ez a néhány száz újlipótvárosi lépés - a

megvesz
Horthy kiugrása – Az 1944-es kiugrási kísérlet regényes története

Horthy kiugrása – Az 1944-es kiugrási kísérlet regényes története

Berényi Anna történelmi regénye a Horthy Miklós nevével fémjelzett 1944-es magyar kiugrási kísérletet dolgozza fel regényes formában. Akárcsak a szerző korábbi életrajzi regényei, ez is a történelmi adatok mögötti fordulatos eseményeket, emberi drámákat jeleníti meg – s teszi mindezt szinte egy krimi izgalmával. A hús-vér embereket láttatja a maguk összetettségében, az ő kétségeiket, aggodalmaikat, reményeiket ragadva meg. A mű három főbb szereplője: a kormányzó, a menye, Ily, és a még életben lévő fia, N

megvesz