Északról a fagyott tenger, délről a bevonuló német hadsereg – nincs kiút a jeges szorításból. Egy testvérpár mégis messzire vágyik: Jesper Marokkóba, a melegbe, húga, elbeszélőnk, pedig Szibériába, a transzszibériai vasúttal. Amikor a németek megszállják Dániát, a különc Jespernek menekülnie kell. A két testvér ekkor látja egymást utoljára… A regény elbeszélője az Átkozom az idő folyamátból is ismert Arvid Jansen anyja. Ő emlékszik vissza a gyerekkorára és az ifjúságára, és főként három évvel idősebb b
A Vágy című norvég regény Vibeke és Jon története. A fiatal egyedülálló anya és kilencéves kisfia nemrég költöztek egy kicsi és távoli északnorvég városba, ismerőseik alig vannak, magányosan élik életüket. E magány a kapcsolatukat és lelkük legmélyét is áthatja, noha mindketten görcsösen vágynának a szeretetre. A regényben Jon születésnapja előtti estét követhetjük nyomon. A szürke hétköznapokat élő városkába színes utazó vidámpark érkezett. Jon egyedül megy el otthonról, hogy a szomszédoknak eladja a hel
Nina Faber, az idősödő hippi költőnő soha nem volt képes meghallani az idők szavát. A hetvenes években, amikor pályatársai komoly dolgokról írtak, neki különösnél különösebb ötletei támadtak. A nyolcvanas évek formai kísérletezései eleve halálra ítélték, majd a kilencvenes évek divatja mellett végképp nem tudott labdába rúgni. Az új évezred hajnalán talán lehetett volna némi élettere, de önbizalma mélyponton volt, rendszeresen ivott, s akik ismerték Ninát, meg voltak győződve róla, hogy eljárt fölötte az
„Apa szerencsére többnyire egyszerűen csak apa volt, akit Arvid szeretett.” Az 1960-as évek elején járunk, a hidegháború nyomott légkörével sújtott Norvégiában. Per Petterson későbbi műveinek ki-be járó hőse, Arvid Jansen még csak hatéves kisfiú, akit olykor rémálmok gyötörnek. Arvid lassan, óvatos léptekkel kaptat a kamaszkor előtte magasodó baljós hegye felé. Még nem érti teljesen, de az apró mozaikokból már kezd összeállni számára a világ. Szülei munkások. Osló külvárosában élnek, apja cipőgyárba
1979 nyarán történik szörnyűség történik a gyönyörű Balti-tengeri szigeten. A féltestvérek, Erika, Laura és Molly minden évben itt töltik a nyarat temperamentumos apjuknál, Isak Lövenstadnál. A három fiatal lány gyorsan változó, kiszámíthatatlan viszonyt alakít ki a többi ott nyaraló vendéggel, köztük Ragnarral. A gátlásos fiú mindig fut valaki elől, Isakhoz pedig valamiféle furcsa vonzalom fűzi.A tragédia után huszonöt évnek kell eltelnie, hogy a nővérek visszatérjenek a szigetre, és szembenézzenek a múl
2000. augusztus 27-én Stella lezuhan egy oslói toronyház tetejéről. Véletlen baleset történt, vagy férje, Martin taszította le? A világhírű norvég írónő könyve többek közt erre a kérdésre keresi a választ. A rendhagyó krimiben az olvasó betekintést nyer az Ullmannra olyannyira jellemző varázslatos figurák világába. Megismerkedhet az örök életre kárhoztatott, múltjában sötét titkokat rejtegető Axellel, Martinnal, a bútorkereskedővé vedlett strucckirállyal, a sellőhajú Edithtel, aki fává akart változni,
A berlini fal, Kennedy elnök és Jurij Gagarin évében – aki a világ legnagyobb megdöbbenésére élve tért haza – Finn és édesanyja úgy döntenek, hogy némi tapétázás után kiadják lakótelepi lakásuk egy szobáját. Az egyik jelentkezőről kiderül, hogy a kiadó szoba nem érdekli különösebben, ellenben ő Finn féltestvérének, Lindának az anyja, aki alkoholproblémákkal küzd. Ha Finnék nem veszik magukhoz a kislányt, az intézetbe kerül. Linda meg is érkezik a hozzá adott használati utasítással, kis, kék bőröndjét szor
Linn Ullmann Ingmar Bergman filmrendező és Liv Ullmann színésznő lánya. A nyugtalanok az ő családjuk története, érzékeny memoár, melynek elbeszélője a birtokában lévő hangfelvételek alapján szeretné megírni édesapja memoárját, ám a munka során kénytelen szembenézni saját gyászával, félelmeivel. Ingmar Bergman birtoka Fårö szigetén. Az idős filmrendező időről időre összeül legkisebb gyermekével, Linn-nel, hogy magnószalagra rögzítsék társalgásukat, amelynek alapján Linn majd megírhatja közös beszélgetős
Doppler, a lázadó norvég antihős végül hazatér, de az érkezés nem bizonyul felhőtlennek. Azt kell tapasztalnia, hogy a világnak – legalábbis ahogy eddig ismerte – mára vége. A visszailleszkedés is van akkora kihívás, mint az elmúlt évek kalandjai. Félszeg próbálkozásai során bepillantást nyerhetünk a oslói kertvárosok tunya jólétébe, megismerjük Doppler családját, feltűnik az alfahím szerepére pályázó, fölöttébb kanos vetélytársa, továbbá egy világvégeváró mozgalom feketeöves guruja. Viszontlátjuk Bongót,
Ismerős alakok bukkannak elő egy svéd erdő mélyéből: egy középkorú férfi, egy kisfiú és egy szelíd természetű jávorszarvas. Akár egy szakállas skandináv vicc kezdete is lehetne, Erlend Loe azonban sokkal több szórakozást tartogat számunkra a második Doppler-történetben. A jóléti unalom és okoskodás ellen lázadó Doppler egyéb ötlet híján lépi át kis csapatával a svéd zöldhatárt, és máris egy közel évszázados viszály közepén találja magát. A háborús felek: a kilencvenkét éves özvegyasszony, Maj Britt, ak
Thorkild Aske kihallgató tisztként dolgozott a belső ellenőrzésnél. Amíg maga is sáros nem lett. Börtönbüntetését letöltvén magányosan és gyógyszerfüggőként tengeti napjait. Egyetlen kapcsolata a külvilággal egy szociális munkás, aki – egyfajta terápiaként – munkát szerez neki: egy északi világítótorony mellől eltűnt egy fiatal férfi. A helyi hatóságok búvárbalesetként rögzítették az esetet. Thorkild körbeszaglászik, mindvégig a démonaival viaskodva. Végül előkerül a tengerből egy a felismerhetetlenségig
A természet mitikus erejű ábrázolása ősi emócióink intenzív átélését szolgálja Per Petterson prózájában. A világhírű norvég írót csak a mélyben kavargó indulatok és éles érzelmek érdeklik: a szerelem, a féltékenység, a barátság, az árulás. A Lótolvajok páratlan sikerének kulcsa, hogy a regény egyesíti magában a kortárs norvég irodalom három fontos tematikai elemét: a háború (a német megszállás), a család (a család felbomlása) és a kívülálló, magányos férfi visszatérő motívumát. Olvassák a Lótolvajokat!
A sziget dióhéjba zárt kozmosz, ahol a csillagok a hó alatt, a fűben szunnyadnak. A szigetet nem lehet elhagyni. Időről időre mégis mindig megpróbálja valaki… Ingrid Barrøy egész családja – az állatok, a legelők, a remények és az álmok – egy sziget foglya. Apja arról álmodozik, hogy rakpartot épít, ahol majd kiköthetnek a hajók, de a világhoz való közeledésnek ára van. Ingrid anyjának más tervei vannak – még több gyerek egy még kisebb szigeten… A szigetlakók élete kemény: a szemétben turkálva vagy a
A Doppler az életközepi válság regénye, a férfilélek mélyén lázadozó kisfiú diadala a felnőtt világgal szemben. Felolvassa: Rudolf Péter színművész. A Doppler a civilizációkritika regénye is, és bár nem mond újat a fogyasztói társadalom infantilizmusáról, szelíd naivitása mégis arra késztet, hogy újragondoljuk a közhelyek sorába száműzött örök kérdéseket. Erlend Loe a magyar olvasók körében is méltán népszerű Doppler-trilógia első kötetében a szabadság kereséséről, a határok feszegetésről, sőt azok
Egy család a lányuk konfirmálására készül. A távoli rokonok és a rengeteg étel, ital azonban csak a díszlet a kibontakozó személyes drámákhoz. A családját elhagyni készülő apa, egy ön azonosságát éppen elvesztő nővér, a családban a szerepét kereső idős nagyapa vagy a barátnője ghostingolása miatt egyre jobban frusztrálódó kamasz lány: mindenki a saját problémájával van elfoglalva. Ahogy telik az idő, a családi ünnep légköre egyre feszültebbé és egyre kínosabbá válik… Marie Aubert új regényé