Lajcsi gyermekkori csibészkedései. Az első menedzsere egy hajléktalan volt. Titokban tartott családi drámák. Miért szökött meg Boglárka a kórházból? A Dáridó felvételeinek kulisszatitkai. Lajcsi csapata, avagy a turnék fenegyerekei. Kik is a Dáridó üldözöttjei? Lajcsi elmeséli, hogy kik, és miért nem szerepelhetnek a műsorában a Dáridóban, valamint a kollégái és a barátai is megszólalnak a könyvben.
Ez a könyv igazi politikai csemege minden részletében, és persze akár heves vitákat is kiválthat, amennyiben megkérdőjelezzük a szerző állításait, de a leírt eseményekbe való betekintéssel mindenképpen jobban megérthetjük, hogy a demokratikus törekvések miként oldották fel fokozatosan az egypárti rendszer megmerevedett kereteit… Berecz János 1930. szeptember 18-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ibrányban. Elhunyt: 2022. július 7. (91 évesen.) 1950-ben kezdte tanulmányait a debreceni Kos
Munkáját díjak sokaságával ismerték el, csillagászati gázsikat kereső hollywoodi sztárrá vált, de lélekben mindvégig megmaradt az éjszakai lokálok őrült temperamentumú, borotvaéles elméjű humoristájának. A kamerák össztüzében és a színpadi reflektorok fényében élt és dolgozott, sikerei és kudarcai nem maradtak rejtve. Mindemellett a nyilvánosság kevésbé ismerte a nemes ügyek mellett mindig kiálló, kiterjedt humanitárius tevékenységet folytató embert, a nagylelkű barátot, a gondoskodó és szerető ap
„Eltolta magától az anyját, visszaült a székre, de úgy, hogy ne kelljen az asztal felé néznie. A gyerek sírni kezdett. Az anyja már kiabált. – Legalább nézz rá, az Isten áldjon meg, a te véred, és még meg sem csókoltad soha! Hát miből vagy te, ember? Nem bírta tovább. Kivágta maga alól a széket, és felugrott. Az asztalon kidőlt egy üveg piros tinta, a szétömlő folyadék lassú patakja elérte a pólya szélét, és vörösre festette a fehér gyolcsot. Halkan, rekedten szólalt meg. – Ha ő nem lenne, Zsu
Sok vidámsággal fűszerezett gyermekkori kalandoktól indulva ismerjük meg a „beat” műfaj iránti szeretetét, és megtudhatjuk milyen barátságok, szerelmek szövődtek a karrierje során a műfaj későbbi nagy sztárjaival. Számos közkedvelt rádióműsora közül a legismertebbek a Poptarisznya és a Calypso rádióban vezetett műsorai, amelyek kétségtelenül meghatározók voltak a popzenei ízlés formálásban és a kereskedelmi rádiózásban. A rádióműsorai mellett a legnépszerűbb együttesekkel turnézott műsorvezetőként é
Egy kis ízelítő Hofi Géza zseniális humorából: Én vagyok a magyar gazdaság. Azért vagyok felakasztva, mert így úgy nézek ki, mintha állnék. – Mondja Kovács úr, kapott munkanélküli segélyt? – Igen, kaptam, de azt most úgy hívják, munkabér. Ebben a könyvben olvashatnak történetet a betiltott pápáról, mint színdarabról, a titkosszolgálati jelentéstől a bemutatóig, Grósz Károlyról és a nyugatnémet géppisztolyokról, soha nem hallott sztorik a szemtanútól.
Úgy érezte, talán egy kicsit ő is része a Magyar Televíziónak. Élményeiről, találkozásairól, kulisszák mögötti sztorikról mesél ebben a könyvben, melyet mindazoknak ajánl, akik kíváncsiak a kamerák mögötti világra, és akik szeretnek nevetni.
Mi a siker titka? – tették fel ezerszer a kérdést sikeres embereknek. Szegő András riportalanyai: Fejős Éva, Lajos Mari, Lőrincz L. László, Lux Elvira, Müller Péter, Nemere István, Rácz Zsuzsa, Stahl Judit, Vass Virág, Vavyan Fable 10 különböző műfaj, 10 különböző életút, 10 különböző személyiség, de egy közös van bennük: könyveik ott vannak a sikerlisták élén…
Ez a könyv egy emlék Rólad, rólunk. Jó éjszakát, kicsi Györgyi! Tudom, nem hittél Istenben, és Te is tudtad, hogy én viszont igen. Legyen ez egyszer nekem igazam! Előrementél, a túlparton majd találkozunk. A történet folytatódik tovább, reményeim szerint az örökkévalóságig. Ölellek, Te buta, buta Kislány! A Te buta, buta kicsi fiúd: Dani
Kalandok Kelet mesés tájain, az utcai harcosok sötét világában, a komputerizált jövőben és a budapesti valóságban, más dimenziók démonai és a hozzánk hasonló, hétköznapi alakok között. Regények, novellák, versek és filmtervek. Szilágyi Cs. Tibor, ha az életet túléli, nagyszerű író, zenész vagy filmrendező lehetett volna. Hősei kivételes, mégis magányos alakok, akik egyedül állnak az egész világgal szemben. Életük állandó küzdelem az életben maradásért, az egyetlen esélyük mégis a halálba menekülés
– Jól érezted magad a főiskolán? – Váltakozóan. „A gondnok” például hatalmas meglepetés volt az egész szakmának. – Titeket nem lepett meg? – A próbáknak már úgy a vége felé kezdett körvonalazódni, hogy ebből lehet valami. A mai napig vannak, akik úgy emlékeznek erre a vizsgára, mint egy csodára. – Hogyan éreztetek rá a darab ízére? Akkor messze nem volt divat abszurdot játszani. Pártos elmondta, miért pont ezt akarja? Zsámbéki honnan tudta, hogyan kell csinálni? – Zsámbéki valamit tudott. Két-három
Garas Dezső színpadon és filmvásznon játszott szerepeit, alakját, hangját, mozdulatait nem nehéz felidézni. Azt azonban, hogy ki volt valójában Garas Dezső, aki (1934. december 9-én született és 2011. december 30-án hunyt el), már jóval kevesebben tudnák felsorolni. Részben ezt a hiányosságot kívánja pótolni ez a kötet, amelyben a szerzők „négy felvonásban” próbálják bemutatni Garas Dezső titkait. Molnár Gál Péter az iskolaévektől kezdve tekinti át színházi pályáját, szerepről szerepre haladva, mind
Anna, a főszereplő beiratkozik a debreceni egyetemre, s átéli élete első nagy szerelmét, a kapcsolat azonban megszakad. Anna megismerkedik jövendőbeli férjével. A tanulmányait megszakítja a II. világháború. Az ostromot Miskolcon egy pincében éli át. Csak a találékonysága menti meg az elhurcolástól, a megerőszakolástól. Hazakerül, a szülői házban orosz katonák laknak. Későbbi férje betegen tér vissza Debrecenbe. A regény kettejük házasságkötésével ér véget.