A turbántök erőteljes növekedésű, kerítésre, térelválasztóra felfuttatható. Császársapkaszerű kabakja égőpiros és zöldesfehér színű. Rendkívül mutatós őszi dekorációnak.
A növény típusaÉvelő növények Magasság20-30 cmVirág színeRózsaszínvirágzó hónapÁprilis , május levél színeZöld , színes/csíkosTélzöldMegtartja a leveleketTélállóságTélállóElhelyezkedésRészleges árnyék , árnyékÉlőhelyNormál talajPH talajSavkedvelő , semleges
(ejtsd: tiarella) Kiszerelés: 14 cm átmérőjű kertészeti konténerben Közeg: tőzegtartalmú, tápdús földkeverék Egész évben ültethető! Talajtakarás és gyönyörű virágágyás kialakításához ebből a növényből: - tövet ültessen négyzetméterenként.
(ejtsd: tiarella) Kiszerelés: 15 cm átmérőjű kertészeti konténerben Közeg: tőzegtartalmú, tápdús földkeverék Egész évben ültethető! Talajtakarás és gyönyörű virágágyás kialakításához ebből a növényből: - tövet ültessen négyzetméterenként.
Császársapkaszerű kabakja égőpiros és zöldesfehér színű, a kiszélesedő csúcsi rész a termés 1/3-nál nagyobb.
A Heuchera 'Orangeberry' – Tűzeső főbb jellemző Habitus: Bokrot formáló, félörökzöld évelő. Levelei karéjosak, fodrosak, színük élénk narancssárga. Virág: Halvány rózsaszín színű, harang formájú virágait nyáron hozza. A virágzati szár a lombozat fölé emelkedik. Talajigény: Jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, üde talaj ideális a számára. Fényigény: Közepes fényigényű növény, az árnyékolást jól bírja. Vízigény: Közepes vízigényű növény, talaját óvjuk a kiszáradástól. Gondozás: Az
A Hydrangea arborescens 'Pink Annabelle' – Cserjés hortenzia főbb jellemző Habitus: Bokros növekedésű, erős levélzetű, nagytermetű, lombhullató cserjés hortenzia. Kifejlett magassága nem haladja meg az 1,5-2 métert. Levelei középzöldek, oválisak. A virágzati szárak rendkívül erősek, hogy megtarthassák a hatalmas virágzatokat. Virág: A virágok gömbszerűek, és hatalmas méretűek (akár 30 cm átmérőjűek is lehetnek). A virágzat vidám pink, meddő virágokból áll. Talajigény: Laza szerkezetű, jó víz
Származás: a babérmeggy Délkelet-Európa, Kis-Ázsia és a Kaukázus területén tölgyesekben, bükkösökben, sziklás lejtőkön őshonos, örökzöld cserje. A ’Mano’ fajtát ifj. Barabits Elemér nemesítette magvetésből szelektált egyed vegetatív elszaporítása útján. Állami elismerést 2004-ben kapott. Habitus: kezdetben lassú növekedésű, lapított gömb formájú, később egyre terebélyesedővé, elszélesedővé válik. Lombozatát tompa fényű, sötétzöld, épszélű, kihegyezett végű, jellegzetes, kétféle formájú - széles elli