Az életműsorozat 18. kötetét Jung korábban még németül is nehezen hozzáférhető írásai alkotják, amelyek olyan témákat érintenek, melyekkel tudományos alapossággal is foglalkozott. A szimbolikus élet című kétrészes kötet különleges helyet foglal el ebben az életműsorozatban. Jung ugyanis tudományos munkássága során számos olyan előadást tartott, illetve rengeteg olyan könyvismertetőt, előszót és újságcikket írt, melyek sokáig még német nyelven is nehezen voltak elérhetők, pedig az életmű szerves rész
A kiváló személyiségek teljesítménye többféle módon szemlélhető. Az egyik ezek közül, amikor egyéni fejlődésük, az őket befolyásoló történelmi, illetve a nehezen meghatározható kollektív hatások – más szóval a korszellem – fényében nézzük őket. Jung figyelme mindenekelőtt a korszellemet kompenzáló vagy abból fakadó nagy kulturális mozgalmak – kiváltképpen az alkímia –, valamint az egymástól oly különböző területeken, mint a medicina, a pszichoanalízis, az orientalisztika, a képzőművészetek és az irodalom,
Az életműsorozat két kötetben megjelenő 18. részét olyan írások – előadások, előszavak, könyvismertetések, újságcikkek – alkotják, amelyek különböző időpontokban és alkalmakkor jelentek meg. Ezek eddig még német nyelven is csak nehezen voltak hozzáférhetők, noha szerves részét képezik Jung életművének: olyan, a pszichológiával érintkező témákat tárgyalnak, melyekkel a szerző tudományos alapossággal is foglalkozott, így például a gyakorlati pszichiátria mellett az okkultizmus és a spiritizmus kérdéskörét.
Az életműsorozat jelen kötetében – két hosszabb esszé mellett – a szerző rövidebb terjedelmű tanulmányai szerepelnek, köztük olyan jelentős és sokat vitatott írásai, mint A tudattalanról, a Wotan és A katasztrófa után. A tanulmányok az egyes embernek a társadalomhoz fűződő kapcsolatát, illetve az ebből fakadó pszichológiai problémákat tárgyalják. „C. G. Jung 1918-ban A tudattalanról címmel tette közzé a jelen gyűjteményes kötet alaphangját megadó cikkét. Ebben azt a meggyőző elméletét vázolja föl, hogy a